A Kubernetes a konténerizált szoftvervilág nyertes karmestere. Cikksorozatunkban bemutatjuk, hogy hogyan rakhatunk egy “hagyományos”, többkomponensű alkalmazást konténerekbe és a Kubernetes segítségével hogyan vezérelhetjük a konténereket.
Most induló cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy egy egyszerű, háromrétegű, mikroszolgáltatásokon alapuló alkalmazás segítségével bemutatjuk, hogyan juthatunk el egy “hagyományos” alkalmazás konténerekbe szervezéssétől annak Kubernetes clusterben történő üzemeltetéséig.
Kovach Anton a Portfolio Biztosítás 2018 konferencián elhangzott előadásának szerkesztett változata.
Az előző részben elkészítettük a Docker környezetünket, és elkészítettünk egy nagyon egyszerű Dockerfile-t, ami még nem csinált semmi hasznosat, csupán kiindulópontként szolgált. Haladjunk néhány evezőcsapással tovább, bővítsük ki a Dockerfile-unkat és legyen az a célunk, hogy egy Dockertárolóban (container-ben) el tudjunk indítani egy egyszerű webszervert, amely már HTTP kiszolgálásra képes.
Egy korábbi cikkünkben (Lokális fejlesztői környezet percek alatt) bemutattuk a Vagrant-ot, amely egy kiváló eszköz, ha lokális fejlesztői környezetet szeretnénk építeni a gépünkön. A Docker-rel szintén készíthetünk izolált fejlesztői környezeteket, amelyeket szintén szkript-szerűen definiálhatunk. A folyamat végén szintén előáll egy virtuális gép, azonban ez már nagyságrendekkel hatékonyabb, gyorsabb, kevesebb erőforrást emészt fel.