A startupokról dióhéjban

Magyarországon is egyre gyakrabban használt kifejezés már az 1970-es évek óta jelen van Amerikában, nálunk azonban még csak pár éve van jelen. Újdonsága miatt megannyi definícióval és elmélettel találkozhatunk a szó kapcsán. A startup alapesetben egy induló vállalkozást takar, amely egy valós problémára nyújt innovatív megoldást.

Általában nagy, de bizonytalan megtérülési kockázattal jellemezhetőek, alapításuktól kezdve agilisan kezelik üzleti modelljüket, így képesek gyorsan reagálni a hirtelen megnövekedett keresletre. Amerikában a nevük eleinte összefort a hawaii inges garázscégek imázsával, hiszen legtöbbször fiatal egyetemisták próbálják így megvalósítani az álmaikat.

A magyar szakirodalom a startup kifejezést még nem használja, Vecsényi János gazellavállalkozása a leginkább közelálló definíció:

„A dinamikus, gyorsan növekedő és fokozottan sérülékeny vállalkozások a gazellák. A gazellavállalkozások többnyire kicsivel kezdik, de már a kezdet kezdetén nagyban gondolkodnak, azaz az alapító vállalkozók szeme előtt egy nagy vállalkozás képe lebeg. Gyors növekedés azonban fokozottan sérülékennyé is teszi a vállalkozásokat”

Startup vállalkozás életgörbéje (forrás: Fred Destin, 2011, Prezi.com)

De miben különböznek akkor a magyar kisvállalatoktól? A legfontosabb a vállalti kultúra. A humántőke teszi egyedivé ezt a cégtípust, ami az ötlettől képes a világsikerig vezetni a terméket vagy szolgáltatást, képes reagálni a fogyasztói szokásokra, és az állandó tanulás eredményeként innovatív tud maradni a változó körülmények ellenére. Ez a magatartás különböző módszertanok segítségével tanulható, ilyen például a Lean Startup.

Néhány ismert magyar startupok: a Prezi.com, a Karmaplatform, Bónusz Brigád, Ma este Színház!, de startupként emlegetik Nanushkát és Cserpes tejtermékeket is.