Ken Blanchard és Paul Hersey a Szervezeti magatartás menedzsment című könyvükben dolgozták ki a ezt a megoldást. A szituációs vezetési modell átgondolt, fejlesztésközpontú és kontextus szerinti megközelítést alkalmaz a vezetésben. Ha hatékony, nagy teljesítményű csapatot szeretnénk felépíteni, érdemes erre edzeni. Ez a menedzsment módszer nem a tökéletes vezetési stílus megtalálásáról szól, hanem az egyes helyzetek helyes kezeléséről és az aktuálisan megfelelő vezetői hozzáállás megtalálásáról.
A helyzetorientált vezető olyan keretrendszert alkalmaz, amely rugalmasságra, alkalmazkodó képességre és átgondolt elemzésre támaszkodik és arra fókuszál, hogy biztosítsa a munkatársak számára a tudást és eszköztárat, amire szükségük van a fejlődéshez és a sikerhez.
A szituációs vezetés elmélete megváltoztatja a vezetői gondolkodást és a „Ki vagyok és hogyan vezetek?” kérdés helyett az merühet fel bennünk, hogy “Ki az a személy, aki előttem van, és mire van szüksége tőlem a siker érdekében?”
A modell arra az elképzelésre épül, hogy a csapatok vagy az egyének munkájuk különböző területein különböző fejlődési szinten állnak. Ebből kiindulva vezetőknek az egyének egyedi igényei és munkaterülete alapján kell fejleszteni a képességeit.
