fbpx

Mennyi lenne az optimális munkaidő egy ideális világban?

Végre van egy adatokkal alátámasztott válaszunk egy időtlen idők óta fennálló sokak által vitatott kérdésre: mennyi lenne az optimális, produktívan eltölthető munkaidő. Ha szeretnéd, hogy csapataid még hatékonyabban dolgozzanak, érdemes elolvasnod legfrissebb cikkünket.

Gondolkodtál már azon, hogy heti szinten mennyi lenne az optimális munkaórák száma és hogyan lehetnél még produktívabb? Lehet, hogy Te is egyike vagy azoknak, akik a 70 órás munkaidő mellett érvelnek, vagy talán a másik végletet képviseled és titkon napi 4 órás munkaidőről álmodozol. De vajon létezik optimális megoldás, vagy a személyenként eltérő, rugalmas munkavégzés lenne a megoldás?

Több felmérés alapján az USA alkalmazottak  több, mint 40%-a a heti 50+ órát dolgozik, 20% pedig 60+ órát. A termelékenység viszont heti 50 munkaóra után hirtelen, drasztikusan esni kezd, és 55 óra elteltével egyáltalán nem nevezhető az egyén produktívnak. Heti egy teljes pihenőnap nélkül az óránkénti teljes teljesítmény is sokkal alacsonyabb. Sőt, stressz szint nő, a boldogság csökken. 

A munkaórák száma és a stressz szintje közötti összefüggések

Nem árulunk el nagy titok, ha azt mondjuk, hogy a digitális transzformációnak köszönhetően sokkal jobb időmenedzsmentre van szükségünk, elfoglaltabbak vagyunk, és többféle digitális ismeretre van szükségünk, mint valaha.  Gyakran fordul elő, hogy egyszerre több dologgal kell foglalkoznunk és több projektben kell helytállnunk. Ennek a non-stop pörgésnek és felgyorsult életmódnak eredményeként a dolgozó felnőttek 48% -a érezte már, hogy túl gyorsan rohan az idő, 52% -uk pedig jelentős stresszt és nyomást érez ennek következtében.

Egy időgazdálkodási szakértő, Laura Vanderkam tanulmányt készített annak meghatározására, hogyan befolyásolja az általad ledolgozott órák száma az időérzékedet.

A vizsgálatba bevont 900 ember közül egy átlagos személy napi 8,3 órát töltött munkával.

Az eredmények azt mutatták, hogy csak egy órás különbség volt az emberek között, akik úgy érezték, hogy sok idejük van, és azok között, akik folyamatos időnyomást éreztek. Akik úgy érezték, hogy nagy rajtuk a nyomás és nem áll elég idő a rendelkezésükre, 8,6 órát dolgoztak, átlagosan, míg akik egy órával kevesebbet dolgoztak, elmondásuk szerint jobban tudtak gazdálkodni az idejükkel.

Annak érdekében tehát, hogy ne érezd magad stresszesen az időhiány miatt, érdemes megcélozni egy 7,6 órás munkanapot. Ez 38 órás munkahétnek felel meg.

A munkaidő és a boldogság kapcsolata

A 38 órás munkahét hasonló a Dániában elterjedt munkarendhez, ami köztudottan a világ egyik legboldogabb országa (a World Happiness Report alapján Dánia a 3 legboldogabb ország között szerepel az elmúlt 8 évben). Dániában az emberek ugyan keményen dolgoznak, de átlagosan 37 óránál nem dolgoznak többet egy héten, általában 4 és 5 óra között elhagyják az irodát. Ez egyébként más skandináv országokban is így van, ezekben az országokban nagy hangsúlyt kap a munka-magánélet egyensúly megőrzése. 

Dan Buettner boldogság szakértő még egy lépéssel továbbment és világszerte 20 millió embert vizsgált meg a Gallup-Sharecare index segítségével a világ legboldogabb országaiban. A kutatás alapján arra a következtetésre jutott, hogy egy 30-35 órás munkahét sokkal eredményesebben telhet, mint az eddig megszokott hosszabb munkaidő. Buettner kiemeli továbbá, hogy érdemes kellő időt szánni a pihenésre és kivenni a rendelkezésünkre álló szabadságot és a vakációval töltött idő alatt ténylegesen félretenni a munkát és a pihenésre fókuszálni. 

Bár a 30 órás munkahét és a 6 hét szabadság nem valószínű, hogy reális opció, de semmi gond. Ha a maximális produktivitásra, boldogságra és időgazdálkodásra törekszel, elsőre az is elég, ha 40 óra alá tudod csökkenteni a heti munkaidőt. Meglátod, ez jó hatással lesz a teljesítményedre és a magánéletedre egyaránt. 

Ugyanakkor nem csak a munkaidő hosszán múlik a produktivitásunk. Ahhoz, hogy maximális hatékonysággal, komolyabb akadályok nélkül tudjunk dolgozni, szükség van egy megoldásközpontú vezetői szemléletre és egy folyamatosan fejlődő, a változásokhoz alkalmazkodni tudó szervezeti működésre is. Nézzünk egy egyszerű példát: Képzeljünk el egy sivatagot magas homokbuckákkal. Két lehetőségünk van, hogy eljussunk a kiindulópontból a célunkhoz: vagy gyorsan útnak indulunk a kihívásokkal teli buckáknak, hogy vakmerőn száguldozzunk át rajtuk 20-szal, vagy építünk egy beton utat, amin utána könnyen, rutinszerűen tudunk 90-nel haladni. Több tíz éves tapasztalatunk egyértelműen azt mutatja, hogy hosszú távon kifizetődő, ha több energiát fektetünk egy jobb minőségű út megépítésébe. 

Számtalan egyéb tényező is fontos szerepet játszik a hatékonyság növelésében, mint például a jó idő,- és feladatmenedzsment, a transzparens kommunikáció és egy jövőálló technológiai eszköztár felépítése. Nálunk az agilis transzformáció hozott látványos eredményeket. Két hetes ciklusokban dolgozunk, így a vezetőink mindig tudják, hogy mikor fogják látni az elvégzett munka eredményét, az agilis ceremóniáknak köszönhetően pedig a csapat fókuszáltan tud haladni a munkájával, egyből kiderül, ha valaki akadályba ütközik vagy valamelyik munkafolyamat nem működik megfelelően.

Az átlátható működéshez és a feladatmenedzsmenthez érdemes megfontolni olyan feladatkezelő és tudástár bevezetését, ami lehetővé teszi a digitális együttműködést, hatékony csapatmunkát és transzparens kommunikációt. A Confluence segítségével például létrehozhatunk egy mindenki számára elérhető, közösen szerkeszthető tudásbázist, ami segíti az onboarding folyamatot és a tudásmegosztás. A feladatok kezelésére és nyomon követésére pedig kiválóan alkalmas az Atlassian agilis feladatkezelője, a Jira Software. 

Még több szakmai tartalomra vágysz? Csatlakozz közösségünkhöz és rendszeresen megosztunk veled jó gyakorlatokat, eszközhasználati tippeket és trükköket küldünk neked, tájékoztatunk legújabb webinárjainkról, szakértői cikkeinkről, üzleti és fejlesztői podcastjeinkről és kedvezményes képzéseinkról.

CSATLAKOZOM