Gyors reagálású Facebook UX erők

A Facebook közismert arról, hogy viszonylag lassan újítanak, az új funkciókat fokozatosan vezetik be. Ha valamelyik elképzelés nem válik be, akkor azt viszont elég gyorsan elvetik.

Körülbelül egy hete érkezett meg a Facebook alkalmazás android verziójára egy frissítéssel a már material design guide-ban is elérhető “bottom navigation” sáv. A korábban a felső sávban lévő gombok alulra kerültek.

Ez a navigációs megoldás iOS-en teljesen megszokott, használata természetes: a képernyő alján könnyen kézre esnek a gombok. Érezte ezt a Google is (androidon a “tab”-ok voltak a megfelelői, viszont a képernyő tetején egykezes használatnál már nem annyira kényelmes ez a megoldás, főleg az egyre nagyobb méretű eszközökön), és bevezette az android standardok közé. Az elterjedése mégsem lett rohamos, valljuk be, pár saját alkalmazásukon kívül (Google Play Újságos) még nem igazán láttam működésben.

A Facebook UX csapatában azonban felmerült a gondolat, hogy miért ne próbálnák ki ezt androidon? iOS-en bevált, kényelmes, könnyen elérhető, igazából én magam sem láttam azt az okot egészen a mai napig, ami miatt nem jelent meg több alkalmazásban.

(kép forrása: https://twitter.com/kojieumesmo/status/837085834373447684 )

A ma reggeli frissítés után a funkciók visszakerültek korábbi helyükre a felső sávba. Ennek csak két oka lehet:

  1. A/B teszt alanya lettem és a változás nem érint mindenkit (adatokat gyűjtenek az újításról).
  2. Az interakciók száma a korábbi arányhoz képest csökkent az újítás után. Hogy miért csökkent, az egy másik kérdés, UX csapatuk vélhetően ezen dolgozik.

Az egyetlen segítség a helyes következtetés levonásában a statisztika. Sok weboldalon alkalmazásban használnak mérő kódokat, ami gyakorlatilag mindent mér, de még csak a Facebook-nál tapasztaltam azt, hogy nagyon rövid idő alatt feldolgozzák a kapott információt, trendet állapítanak meg belőle, és ha a számok csökkennek (és további csökkenést vizionálnak), akkor visszatérnek a jól megszokott, bevált korábbi megoldásra (nem félnek azonnal cselekedni). Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy a felhasználók kevesebbet posztoljanak, kevesebbszer nézzék meg az új eseményeiket, kevesebbszer tudjanak róla, hogy valamely ismerősüknek szülinapja lesz aznap. Mert ha csak a hírfolyamot fogják végigpörgetni és nem készteti őket az app interakcióra, nem ad nekik mindig valami új ingert, akkor nem fogják annyian, annyit használni, mint eddig.

Mi ebből a tanulság? Mérjük az alkalmazások, weboldalak elemeinek használatát. Ha egy már meglévő funkciót módosítunk (akár a pozícióját a képernyőn), fokozottan figyeljük a mért eredményeket. Ha a mért eredmények elmaradnak, akkor álljunk vissza a korábbi verzióra, mert az okokat ráérünk felderíteni, de addig sem veszítünk a felhasználóink elégedettségéből. Ha van lehetőség rá, akkor A/B teszteljük az új funkciókat. Ha nincs lehetőségünk mérni, akkor figyeljük a nagyokat :).