Fejlesztők – egy új törzs szerveződése és a világ újrateremtése

Ritkán írunk könyvajánlót, de még ennél is ritkábban kezdünk a mélyére ásni annak, hogy kik vagyunk mi, fejlesztők, a digitális világ alkotói és mérnökei, és milyen hatással vagyunk az emberek viselkedésére. Clive Thompson Coders című könyvében ezekre a kérdésekre keresett és talált válaszokat.

“A szoftverek felzabálják a világot” –  írta Marc Andreessen Netscape alapító 2011-ben. Alig néhány évvel később már kész tényként kezeljük, hogy minden vállalat szoftvercég is egyben. Hogy történhetett mindez?

Még ha nem is a 21. század legszexibb iparágában dolgozol, beláthatod Andresseen fenti állításának igazságtartalmát. Ma már egy doboz joghurtot sem vehetsz meg úgy, hogy a termék – és a vásárlás menete – ne menne keresztül informatikai rendszerek kusza hálóin.

Kik és hogyan formálják ma leginkább az emberek viselkedését?

Politikusok? Egyházi vezetők? Tanárok? Művészek, vagy akár a popsztárok? Tévedés. Az emberekhez ma a legegyszerűbb út a mobiltelefonjaikon keresztül vezet.

Egy szoftverfrissítés, amely megváltoztatta az általunk ismert valóságot

Vajon melyik volt az az időpillanat az elmúlt évtizedben, amelyik emberek százmillióinak viselkedését alakította át gyökeresen – egyik pillanatról a másikra?

Ez a nap 2006. szeptember 5-e volt, amikor Ruchi Sanghvi egy szoftverfrissítés kiadásával újraformálta a világot. Az akkor 23 éves Sanghvi – hónapok hosszú munkája után világgá bocsátotta a Facebook legújabb funkcióját, a hírfolyamot (News Feed). A hírfolyam – egy addig még soha nem látott megoldás – időrendi sorrendben visszafelé – a legfrissebb eseménnyel legfelül – megmutatta az összes Facebookon posztoló ismerősöd legújabb bejegyzéseit. Válogatás és szűrés nélkül.

A kezdetben hatalmas ellenállást kiváltó lépés néhány hét elteltével elfogadottá vált. Ezzel alapvetően megváltoztatta egy generáció közösségi viselkedését és szokásait. Az azóta hatalmas politikai botrányokat is kavaró megoldás még mindig él és működik, több mint egymilliárd ember használja nap mint nap, naponta többször.

Ruchi Sanghvi egy szoftverfejlesztő. A Facebook első női alkalmazottja, egyike a ma már több mint 35.000 embert alkalmazó vállalat első tíz munkavállalójának.

Kik is valójában a fent említett szoftverfejlesztők, kikből áll a digitális világ elitje?

A hollywood-i filmek sztereotípiái szerint a szoftverfejlesztők egész nap a gép előtt ülő, kapucnis pulóverjeikbe burkolózó, fejhallgatós tinédzserek.

Mi sem áll messzebb a valóságtól. Némelyikük külsőleg talán hasonlít a filmekben látott hackerekre, világuk azonban a külső szemlélő számára nyugodtságot sugalló viselkedés ellenére tele van forrongással, örömmel, bánattal, kihívásokkal és frusztrációval.

Az alábbiakban Clive Thompson Coders – The Making of a New Tribe and the Remaking of the World című könyvéhez írt kiadói ajánlót olvashatod  – saját fordításunkban.

Hello, world.

A Facebook algoritmusai átformálják a híreket. Az utakat önjáró autók szelik. A Twitteren forradalmak, míg a Tinderen románcok születnek. Egy olyan világban élünk, amelyet kódok fognak össze, és a szoftverfejlesztők azok, akik ezt a világot megalkották számunkra.

Clive Thompson korunk legnagyobb hatalmú törzséről írt könyvéből megtudhatjuk, kik ők, hogyan gondolkodnak, mit tekintenek kiválóságnak és mi a legmeghökkentőbb a világukban. Ők a világ rejtőzködő influencerei. A “Fejlesztők – egy új törzs szerveződése és a világ újrateremtése” című könyv a szoftverfejlesztők kultúrájáról szól.

A médiában a kódokat írókat gyakran kapucnis pulóveres, fejhallgatós tinédzsereknek mutatják be. Thompson sokkal mélyebbre megy: megvizsgálja a kultúraformáló, láthatatlan mérnökök pszichológiáját, felderíti, hogy mik a szenvedélyeik, milyen az értékrendjük, és feltárja kalandos, sokszor zavaros történelmüket. A könyv közel visz minket néhány ma is élő és alkotó, kiemelkedő szoftverfejlesztőhöz, olyanokhoz, akik például a Facebook hírfolyamát, az Instagramot, vagy a Google mesterséges intelligenciáját alkották. A szerző bemutatja a bűvös, mindenkinél 10-szer hatékonyabban dolgozó elit fejlesztőktől kezdve a háttérrendszereket készítőit és a designereket. Thompson felfedezi e szakma különös pszichológiáját: a logika szeretetét, a hatékonyságra való szenvedélyes törekvést, a problémamegoldás vidámságát, és nem utolsó sorban az emberfeletti frusztráció elviselésének képességét.

A könyv morális és politikai kérdéseket is feszeget. A szoftverfejlesztők egy-egy döntése hatalmas hatással van nemcsak az egyes emberek életére, de sokkal nagyobb méretű társadalmi és gazdasági ügyekre is.

A szoftverfejlesztők munkája a mindennapi viselkedésünket is befolyásolják: ha valaminek a használatát egyszerűvé teszik, azt többet fogjuk használni. Ha valamit nagyon megnehezítenek, azt kevésbé használjuk.

A szerző a korunk legnagyobb ellentmondásos világának mindkét oldalát ismeri: az egyik oldalon a Szilícium-völgy diszruptivitását és startup fétisét, és a másik oldalon a partvonalra szorult kisebbségi csoportok integrációjának nehézségeit.

Kitér a szakma meglepő történeti hátterére is, kezdve a legelső fejlesztőkkel – azokkal a brilliáns úttörő nőkkel, akik az első számítógépeket és programozási nyelveket alkották, és mégis kimaradtak valahogy a történelemkönyvekből. Bemutatja a modern crypto-hackereket, akik ismeretlenül is a te online biztonságodért küzdenek, az MI mérnököket, akik megdöbbentő gépi érzékelőket építenek, azokat a tinilányokat, akik az alvást hanyagolva 24/7-ben hackatonoznak, és a munkanélküli Kentuckyban élő szénbányászokat, akik új karriert keresve lépnek be a szakmába.

A könyv ugyanakkor látványosan bemutatja, hogy a programozás hogyan vált bámulatos művészi önkifejezési formává – kreatív örömforrássá, nem pusztán veszélyforrássá.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a körülöttünk lévő világot, meg kell értenünk a kódírás mikéntjét és annak következményeit. A könyv valóban a gép lelkébe vezet el minket.