Nyilván nem fogjuk a legújabb photoshop összes funkcióját implementálni, de azért egyszerű rajzokhoz elégséges mennyiségű dolgot implementálunk majd.

A kód első verzióját 2013-ban egy demoscene rendezvényre készítették, de egyszerűsége és rövidsége okán bárki képes elkészíteni. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy hogyan is készül egy rajzprogram, amivel az alábbi remekmű is készült:  

A tervezés első lépéseként vegyük számításba hogy mire is kell alapvetően egy ilyen program használatához:

• grafikus képernyő
• egér

Ugyan ezek mind adottak a mai számítógépeken, de álmodjunk nagyot, és készítsünk olyan szoftvert ami támogatja a pc-ket visszamenőleg mondjuk 5-10-20-30 évre. Ha másban nem is, legalább ebben jobbak lehetünk :)

Lássunk is hozzá! Első megoldandó kérdés, hogy hogyan is használhatjuk a grafikus képernyőt. Ha a windows szolgáltatásaira építünk, akkor bizony nem nagyon tudunk 30 évre visszamenni, így legcélravezetőbb ha néhány réteget kihagyva indulunk el, és közvetlenül a BIOS által szolgáltatott grafikus képességeket használjuk. Ehhez egy mai gépen dosbox-ot használunk, míg a régi gépeken ez nem szükséges :) A BIOS egy betűszó, ami a számítógép alapszolgáltatásait magába foglaló csak olvasható memóriába égetett kódcsomag (Basic Input Output System). Ahhoz hogy a BIOS segitségével rajzolhassunk, először grafikus üzemmódba kell váltani, mert a dos/dosbox alapvetően karakteres képernyőt biztosít számunkra. Ehhez az INT 0x10 megszakításvektort használjuk:

Ezt követően lekérdezzük az egér aktuális állapotát az erre szolgáló megszakításvektor (INT 0x33) segítségével.

Ez visszatér az aktuális pozícióval és a gombok aktuális állapotával, majd kirajzolunk egy képpontot az aktuális helyre, az állapottól függő színnel szintén az INT 0x10 vektor segítségével:

Itt pont kapóra jött, hogy az egér pozícióját azokban a regiszterekben kaptuk, mint amiben a képpont kirajzoláshoz a pozíciót be kellett állítani. Egyedül a kirajzolt képpont színét – amit az egér aktuális állapotából határozunk meg – kellett áttrükközni az AX regiszterbe.

Tulajdonképpen ennyi az egész, ezt kell ismételgetnünk a végtelenségig hogy folyamatos rajzolást biztosítsunk. Viszont kódismétlést figyelhetünk meg a videómegszakítás hívásakor (INT 0x10). Ezt eliminálva a kódból máris 12,5%-os méretcsökkenést érünk el.

Tehát a végső kód:

A kód fordítás után (amit megtehetünk például flat assemblerrel) 14 byte méretű lesz (ne felejtsünk el “org 0x100-at” írni a kód elejére, ha tényleg .com programot szeretnénk fordítani). Fun fact: maga a kód rövidebb lett mint a cikk címe, és ugyan nem tud élsimítást, vagy layereket kezelni, de rajzolni nagyszerűen lehet vele.

Jó szórakozást hozzá!

2015. szeptember 8.