Miért fontos a visszatekintés?
Az agilis módszertanok, ezen belül is a Scrum technika egyik fő sajátossága, hogy visszacsatolásokon keresztül finomítható, testreszabható, fejleszthető. Az általában két hetes sprint alatt a csapat minden idejét a story-kra fordítja, hiszen ezek teljesítésén áll vagy bukik a sprint vállalt eredménye. A sprint alatt nincs idő és lehetőség a megállásra, reflekcióra. A közös cél érdekében a csapat együtt dolgozik, a reggeli napindítókon jelzett esetleges akadályok mellett a fókusz a működő, és a sprint végén bemutatható, demózható új funkciókon van.
A sprintforduló napja az egyetlen nap, amikor kifújhatja magát a csapat, ez az ideális alkalom arra, hogy megbeszéljék az elmúlt időszak pozitív és helyenként negatív történéseit.
Míg a demó és a következő sprint megtervezése egyaránt nagy fegyelmet igényel, a retrón kifjezetten cél hogy egy felszabadult, kötetlen beszélgetés jöjjön létre.
Gazdálkodás az energiákkal – megmozgató feladatok
A fegyelmezett és kötött feladatok után itt az ideje egy kis jókedvnek. Az alábbi feladatok lehetőséget adnak arra, hogy a csapattagok ne csak szakmai területekről beszélgessenek, hanem jobban megismerjék a másikat.
Az alábbi feladat mozgásra bírja a résztvevőket, miközben a szoftverfejlesztés során felmerülő komplex függőségek mikéntjére is remekül rávilágít.
- mindenki álljon fel és kezdjen el sétálni a teremben
- minden egyes csapattag gondoljon két másik csapattagjára (de ne árulja el, kik azok)
- nevek említése nélkül minden csapattag próbáljon meg úgy elhelyezkedni a teremben, hogy a két kigondolt csapattársától egyenlő távolságban álljon. Erre kb. 1 percet allokáljunk
- miután az emberek megálltak, kérjük meg a legmagasabb embert, hogy menjen a terem egyik sarkába
- kérjük meg a többieket, hogy a korábban felállított egyenlő egymás közötti távolságokat ebben a megváltozott szituációban is érjék el
TIPP: fontos, hogy mindenki aktívan részt vegyen a játékban, hiszen, ha valakire nem gondol senki, az ő pozíciója változatlan maradhat, így a játék elveszítheti az élét.
Ez a feladat több szempontból is hasznos: megmozgatja a csapatot, végre nem kell a monitor előtt görnyedni. Más perspektívába helyezi a csapat dinamikát, közelebb hozza a csapattagokat egy számukra új szituációban és nem utolsó sorban rávilágít a több komponensből álló szoftver rendszerek bonyolultságára. Egy refaktorálási munka alatt fontos szem előtt tartani a többi komponenst, főleg a mások által írt komponenseket. Ehhez csapatmunka kell.
Kezdődjék a helyezkedés!
A következő, szintén megmozgató feladat földrajzi helyekhez kapcsolódik.
- a játékban minden egyes résztvevő egy földrajzi hely lesz (lehet ország, város, régió is attól függően, hogy mennyire nemzetközi a csapat)
- minden csapattag egy post-it lapra írja le a nevét és a kigondolt földrajzi helyet
TIPP: a kigondolt földrajzi hely lehet az illető szülővárosa, lakhelye, de akár – nyár lévén – az a hely is, ahová nyaralni készül, vagy éppen tervezi, álmodik arról, hogy egyszer eljut az adott helyre…
- állapítsuk meg, hogy a teremben merre van észak és dél (vagy egyszerűen csak jelöljük ki az irányokat)
- kérjük meg a résztvevőket, hogy a teremben lévő képzeletbeli térképen próbáljanak a korábban leírt földrajzi helyükre állni (itt természeretes szabad egyeztetni, ez jó kis beszélgetéseket eredményezhet, ami egyben cél is)
- miután mindenki elhelyezkedett a teremben, kérjünk meg egy térképet jól rajzoló csapattagot, hogy a táblára rajzoljon fel egy térképet, ahol minden földrajzi pont elhelyezhető
- kérjük meg a csapattagokat egyenként, hogy a post-it lapjaikat ragasszák fel a táblára rajzolt térképre
Ez a feladat egy egyszerű lehetőség arra, hogy a mindennapi rutin kontextustól kicsit eltávolodva egy másik oldalát is megismerhetjük kollégáinknak: merre utaznak, hova szeretnének eljutni, hol éreznék igazán jól magukat.
Kezdődjék a térképészet!
A retró komolyabb része – elemzés FLAP módszerrel
A retrospektív második felében, a megmozgató feladatok után komolyabb téma következik: ekkor nézzük meg, kinek milyen véleménye alakult ki az elmúlt sprintről, hol voltak a kritikus, gyenge, illetve erős pontok, miben tudunk még fejlődni, mit csináljunk másként.
Ezeknek a kérdéseknek a megvitatása több irányvonal mentén is történhet. Az egyik ilyen módszer, a FLAP:
- Future directions, vagyis a szempont az, hogy milyen jövőbeni irányokat tűzzünk ki magunknak az elmúlt sprint tanulságaiból,
- Lessons learned, vagyis milyen tanulságokat vonhatunk le az elmúlt sprint eseményeiből,
- Accomplishments, vagyis mely eredményeinkre lehetünk büszkék, és
- Problem areas, vagyis melyek a problémás területek, ezeket igyekezzünk a felszínre hozni.
- Először is készüljünk elő, a táblát osszuk négy részre és az egyes részeket a fenti címekkel lássuk el.
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy egyenként, vagy kisebb csoportokban dolgozva szánjanak 5-5 percet az egyes területekre, és post-it lapokra írják fel a négy kategóriában megemlítendő pontokat.
TIPP: színes post-it-ekkel akár még tovább csoportosíthatjuk az egyes pontokat:
- folyamatok és gyakorlatok szerint
- technológiák és eszközök szerint
- a projektben vállalt scope és időzítés (ill. mérföldkövek) szerint
- egyes személyek és csapatbeosztás szerint
- Ha mindenki elkészült a listájával, akkor kérjük megy a csapatokat, hogy ragasszák fel a cetliket a táblára, majd beszéljenek bővebben az egyes pontokról
- Végül, gyűjtsük össze a közös, többször megemlített pontokat és ahol lehet állítsunk mellé egy felelőst, vagy akciótervet.
Ez a feladat egy remek szempontrendszert ad a retró legfontosabb céljához: hogy minnél több kérdéses, problémás és említésre méltó dolog kerüljön a felszínre, beszéljünk közösen róluk. Ugyanis csak így fejlődhet és haladhat a csapat (és a projekt) előre.
(F)LAP-ra fel!