A koronavírus-járvány egyik pozitív mellékhatása lehet, hogy az agilis transzformációt is berobbantotta a vállalatoknál. Tényleg ugrást látni ebben? Milyen állapotban érte a pénzintézeti szektort a járvány ezen a téren?
Az agilitás gyors alkalmazkodást jelent. A banki- és biztosítói szektort egyébként is folyamatos edzésben tartották a törvényhozói, szabályozói- és technológiai hatások. A járványügyi helyzet kapcsán gyakorlatilag napjaik voltak az alkalmazkodásra, és azt tapasztaltuk, hogy mindenki megbirkózott a feladatokkal. Kívülről elsőre talán megtorpanásnak tűnhetett, de valójában piacszerte egy nagyon fókuszált újratervezés és újrarendezés zajlott le.
Ezt a képességet vajon akarják-e és tudják-e általánosítani, hosszú távon fenntartani? Ebben már megoszlanak a szektorral kapcsolatos vélemények.
Van, aki rájött arra, hogy az új profit a nagyon gyors alkalmazkodásban is rejlik, és ennek minden akadályát próbálja elhárítani. Minden csapat nagyon hatékony és agilis, ha ott áll mellettük a vezérigazgató, mint csapattag. Ha van utasítás, akkor minden akadály elhárul, és nagyon gyorsan le tudják reagálni a szervezetek változást. De ahogy a fontosság és a figyelem elterelődik, a folyamatok elkezdenek megmerevedni, befagyni.
A koronavírus okozta helyzetben a változások nagyon fontosak voltak a bankok életében, és egyes számú prioritást élveztek, ezért nagyon gyorsan végig tudtak menni. A banki és biztosítói szektor példaértékűen vizsgázott most. Az agilis transzformáció fontossága pedig most nagyon sok vezető szemében emelkedett. Nagyon sok cég sokként élte meg ezt a helyzetet, a korábban megkezdett agilis transzformációs erőfeszítések viszont abban tudtak segíteni, hogy a sokkhatás rövid ideig tartson és kis amplitúdója legyen. A cél, hogy a változások és az alkalmazkodás a „business as usual” működés része legyen. Most pedig az a kérdés, hogy prés nélkül is fennmarad-e mindez….
