fbpx

Alkalmas-e már a Chromebook üzleti felhasználásra?

A Google 2011-ben, korát megelőzve mutatta be a Chrome OS-t, mely akkor nem volt más mint egy felturbózott böngésző. Felhő alapú operációs rendszer ellenére fogadtatása nem volt felhőtlen. Az azóta eltelt évek során rengeteg fejlesztést hajtott végre a rendszeren a Google, amerikában az oktatási szektorban az eladások szárnyalnak. De vajon üzleti felhasználásra is alkalmas lehet egy Chromebook?

2017 augusztusában rendeltem meg az első kifejezetten belépő szintű, olcsó Asus C300SA Chromebook-ot az Amazontól, hiszen sajnos a Google idehaza nem forgalmazza a gépeket. A közel 10 órás üzemidő, a néhány másodperces boot, és a lecsupaszított, egyszerű felület már ekkor nagyon meggyőző volt.

A legtöbb alkalmazás már ekkor is elérhető volt weben, de például az Office esetén csak a Google Docs-ra lehetett támaszkodni, illetve voltak funkciók, amelyek pluginekkel bővíthetőek voltak. A levelezés, az üzleti szoftverek (pl Jira, Pipedrive) a böngészőből gyorsan elérhetőek voltak, azonban az Office file-okkal volt a legtöbb probléma, mert csak konverzió után lehetett őket szerkeszteni. 

Az utóbbi 3 évben azonban hatalmas fejlődésen ment végig a Chrome OS. Először is Google elérhetővé tette a Play Store-t a rendszeren, vagyis az Android appok milliói váltak letölthetővé. Ezek egy része elsőre nem volt tökéletes, nem volt nagy képernyőre optimalizálva, de idővel a nehézségeken felülkerekedtek a fejlesztők. Az Android appoknak köszönhetően további két fontos dolog lett megoldva: elérhetővé vált a hivatalos Microsoft Office Androidos verziója (Microsoft 365 előfizetéssel), mely billentyűzettel is elég jól működik, másrészt az Androidos VPN szoftvereknek köszönhetően a Chromebook-ok is csatlakozhattak végre a céges hálózathoz.

2019-ben aztán ismét számos újdonság látott napvilágot. Elsőként elérhetővé vált, hogy a Google Docs segítségével konverzió nélkül lehessen docx, xlsx, pptx file-okat szerkeszteni. Ettől a pillanattól kezdve már csak ritkán volt szükség a Microsoft Office Androidos verzióira, ráadásul funkciókat tekintve a Google weben sokkal többet tud. A nyomtatás is nehézkes volt a Chromebook-okról, viszont azáltal, hogy a hálózati nyomtatók natív támogatása is elérhetővé vált Google Cloud Print nélkül, a munkahelyi nyomtatók is használhatóvá váltak. (A Google egyébként most is dolgozik a Cloud print nélküli, natív nyomtató és scanner támogatáson). És végül a fejlesztők megcélzására egy kattintással elérhetővé váltak a Linux alkalmazások is Debian alapokon. A beépített terminál után telepíthetővé váltak a Linuxnak köszönhetően a fejlesztéshez szükséges tool-ok, a Git, a Docker és a VSCode is. A fejlesztők számára nagyon sok támogató cikket tettek elérhetővé, egy komplett fejlesztői környezet összerakása például itt van lépésenként leírva.


A különböző virtualizált környezetek (Android és Linux) pedig közös hálózatot és megosztott file-kezelőt, USB támogatást is kaptak.


Elképesztő, hogy egy évekkel ezelőtt vásárolt egyszerű “lightweight” gép, az idők során mennyi új feature-t kapott. Persze a Linuxos alkalmazások, és a sok virtualizáció, már több memóriát, és jobb processzort igényelnek, de a prémium Chromebookok, melyek jó üzemidővel rendelkeznek, néhány másodperc alatt indulnak még mindig olcsóbbak mint PC-s társaik. Ami pedig a gamereket illeti, az Androidos játékok mellett utóbbi pár hónapban elérhetővé vált a Stadia mellett a GeForce Now is.

Az elmúlt 1 évben már egy Asus Chromebook C425-öt használva, 2 alkalmat leszámítva (Régi Skype Lync és Atlassian vizsgához szükséges Windowsos telepítés) kizárólag Chromebookon végeztem a munkámat, hiszen a GSuite termékek, Slack, Atlassian termékek, Office termékek, Zoom, Meet, Teams, SSH, git, VScode mind elérhetőek és jól használhatóak, nagyon kényelmes, leegyszerűsített a “Vezérlőpult” is, és egyébként ha vállalati szinten használja a gépeket egy cég, akkor a Device Management is megoldott.

Természetesen vannak hátulütői, vagy kevésbé kényelmes megoldásai is. Ha olyan szoftvereket szeretnénk használni, amelyek csak Windowsra íródtak, akkor nem jó választás, vagy érdemes Linuxos verziókat keresni, azok már menni fognak. Tény, hogy a “legnatívabb” élményt a webes megoldások jelentik, de a Linuxos, Androidos népszerű appok kielégítően működnek. A képszerkesztés, videószerkesztés egy nagy hiányossága még a platformnak, előbbire a Photopea webes megoldását utóbbira a Linuxos kdenlive-ot tudom ajánlani, egész jók, de tény hogy nem Adobe szoftverek.

A Microsoft Office, még mindig Microsoft Office, bár vannak Androidos és webes megoldásai is a Microsoftnak, a legtöbbet egy Chromebookon a Google Docs tudja hozni, de persze nem minden funkció érhető el: pl excel macro, nagy file-ok kezelése, speciális formázások nem elérhetőek, de kis kompromisszummal elengedhetők.

Vannak böngészőből elérhető programok, Chrome pluginek, Androidos alkalmazások, Linux alkalmazások melyek egy kicsit bonyolítják a helyzetet, és nem biztos hogy egy mezei felhasználó tisztában van ezek működésével és egymásra hatásával. Ugyanakkor egy Chromebook vásárlásakor és első bekapcsolásakor csak a böngészős Chrome OS érhető el, és maga a felhasználó kapcsolhatja be a Play Store-t és a Linuxot, csupán néhány kattintással. Ettől függetlenül lehetnek érdekes helyzetek, például a Spotify-t hallgathatom böngészőből az open.spotify.com címen, felrakhatok rá egy Chrome plugint, telepíthetem a Play Store-ból Androidos alkalmazásként, de még Linux appként is elérhető. Ezen egyébként a Google már dolgozik, a PWA-kat elkezdte a Play Store-ba bevezetni és a telepített alkalmazások beállításai is platformtól függetlenül egy helyen elérhetővé tette, de jó volna egy átláható egységes platformfüggetlen alkalmazásbolt.  

És hogy mi várható a jövőben? 2020. októberében a Parallels-el közösen hivatalosan is elérhetővé válnak a Windowsos alkalmazások a virtualizációnak köszönhetően. Gyakorlatilag egy jól integrált Windows-os VM-et lehet majd bekapcsolnia az Enterprise előfizetőknek, ha még mindig szükség van a Legacy alkalmazásokra:

A másik újdonság, hogy nemrégiben átnevezték a GSuite csomagjukat Google Workspace-re, és a rebrand mellet sok kollaborációt, távmunkát támogató új megoldást is bevezetnek, ami Chromebookokon is elérhetővé válik.

A Chromebookok piaci részesedése még nagyon alacsony, és sokminden még mindig nem hibátlan vagy éppen körülményes, de az elsöprő fejlődésüknek hála az évek során a Chrome OS a “nothing” OS -ből egy “everything” OS lett.