A szoftverfejlesztés esetében az agilis szemlélet kialakulását az „agilis kiáltványhoz” kötik, melyet 2001-ben 17 szoftverfejlesztő hozott létre, melynek célja volt a „vízesés” alapú IT projektek hiányosságainak kiküszöbölése, melyet a személyes kommunikáció növelésével és a változások rugalmas kezelésével, illetve a működő szoftver minél gyorsabb átadása által valósítanak meg. Az agilis megközelítés tehát már nem egy újkeletű dolog, de elterjedését a rohamosan fejlődő világunk egyre jobban erősíti. Minden vállalat számára egyre fontosabb lett, hogy a lehető leggyorsabban jelenjen meg a piacon, ugyanakkor az ügyfeleitől, illetve a piac felől érkező változásokat a lehető leggyorsabban beépítse.
Az agilis transzformáció egyik mintapéldájaként a Spotify zeneszolgáltatót emlegetik sokan. A „Spotify” modellnél témakörökre bontják a szoftvert és ehhez illeszkednek munkatársaik, nemcsak az IT, hanem a hozzájuk kapcsolódó üzleti területek is a módszertan szerint dolgoznak melyet sok nagy cég is mintaként követ. Nagyon fontos azt belátni, hogy egy nehézkesen működő kevésbé hatékony szervezet esetében az agilitás önmagában még nem feltétlenül jelent megoldást, ahhoz, hogy sikeresen tudjon működni, sokkal nagyobb fegyelmet és transzparenciát igényel mint más módszertanok, illetve egyik nagyon fontos feltétele a megfelelő transzformációnak a vezetői elköteleződés a módszertan mellett.
