Ahhoz, hogy az eltérő nehézségű feladatok egységesen megkülönböztethetőek, skálázhatóak, osztályozhatóak legyenek, jó gyakorlat az ABC módszertan alkalmazása, ahol az ABC betűjelzés az alábbiakat jelenti:
A – könnyű, egyszerűen elvégezhető feladatok
B – bár van benne kihívás, és elvégzésén gondolkodni kell, de megugorható
C – nehéz feladat, sok kidolgozást igényel, eddig kevés tapasztalat gyűlt össze
A betűjelzéseken túl tovább bontható a skála, mely még könnyebben beazonosíthatóvá teszi az adott feladatot. Erre a 90-50-0 jelzés használható, ahol a 90-es jelzés jelöli azt, amihez minden információ rendelkezésre áll, szinte el is készült, 50-es jelzéssel azt célszerű ellátni, ahol van már információ, de nem több, mint a szükséges fele áll rendelkezésre, a 0-s jelölés esetében pedig semmilyen információnk nincs.
Egy projekt tervezése során fontos tényező a feladatokhoz szükséges erőforrások, valamint a szükséges időbecslés is, ám az eltérő komplexitások miatt nem minden tevékenység becsülhető egyformán pontosan. Ha itt is alkalmazzuk az ABC módszertan szerinti skálát, akkor elmondhatjuk, hogy az A90-es feladatok azok, amelyek esetében nagyjából percre pontosan becslés készíthető. A B50-es komplexitás nagyjából órára napra pontosan, a C90 nagyjából hétre pontosan becsülhető, míg a C0-s komplexitású feladatokat nem lehet megbecsülni.
Ha egy szervezetben a kollégák eszerint osztályozzák az elvégzendő és az elvégzett feladatokat, gyakorlati, életszerű, jól hasznáható eszközt adnak a menedzsment számára a projektek tervezéséhez.
