Az okostelefon eladások az elmúlt években szárnyaltak, és a készülékek életünk meghatározó részévé váltak. Nem mehetünk el szó nélkül azonban a tény mellett, miszerint a gyártók továbbra is 100 milliós nagyságrendben értékesítenek hagyományos nyomógombos készülékeket elsősorban fejlődő országokba, vagy másodlagos telefonnak, gyerekeknek.
Bár a Gartner szerint a félvezetők akadozó ellátása miatt az okostelefonos piac 6,8 százalékkal mérséklődött, 2021. harmadik negyedévében így is 342,3 millió darab készülék kelt el. Egyetlen negyedév alatt. Az eladások nyertesei a Samsung, az Apple és a Xiaomi mellett néhány további kínai gyártó.
Az okostelefonos-piac mellett azonban továbbra is léteznek nyomógombos, hagyományos telefonok, “feature phone”-ok. 2021-ben az IDC kutatása szerint a világon 1 milliárd hagyományos készülék van aktív használatban. Az is tény, hogy a világ mobil telefon értékesítéseinek 20%-a továbbra is nyomógombós készülékekből jön. Az okostelefonos piac dübörög és lassan átveszik a helyét a régebbi típusú készülékeknek, köszönhetően a folyamatos árcsökkenéseknek.
A hagyományos készülékek legnagyobb felvevő piaca továbbra is India, a készülékek 38%-át itt értékesítik. Nemcsak a fejlődő országokban árulják azonban kizárólag ezeket a készülékeket. A fejlett országokban több különböző olyan valós “use-case” létezik, amikor érdemes lehet az olcsóbb készülékek felé fordulni:
- idősebb korosztály
- alacsonyabb jövedelműek
- Hosszú üzemidőt kedvelők
- Gyerekeknek
- Másodlagos telefon egy okostelefon mellé
- “Melós” telefonnak
- Digitális detox: azoknak akik megcsömörlöttek a folyamatos online léttől.
Nézzük, milyen lehetőségek és megoldások vannak a fenti igények kielégítésére?
Valódi butatelefonok
Igazi butatelefonnak (feature phone, dumb phone) hívjuk azokat a készülékeket, amelyek tényleg csak telefonálásra, és SMS-ezésre alkalmasak. Az elmúlt évek során ezek a készülékek egyre olcsóbbak lettek, évről évre minimális változtatással ontják ki a gyártók magukból ugyanazokat a készülékeket. A 2G/3G hálózatok kivezetése miatt, már vannak olyan belépő szintű telefonok, melyek alkalmasak a 4G hívásra is, pl. Nokia 225 4G. Alkalmazásokat ezekre a telefonokra nem lehet telepíteni, legjobb esetben kapunk egy elavult Opera Mini böngészőt, és néhány játékot. Nagyon meglepő, hogy 10 évvel ezelőtt az ilyen készülékekkel lehetett E-mailezni, RSS-t olvasni, Facebookozni, illetve autofókuszos kamerával rendelkeztek. Mára ez a kategória sokkal inkább leegyszerűsödött, és az olcsó ár lett a döntő, a gyártóknak nem érdemes sokat fejleszteni ezeken a készülékeken.
Nokia105
Mi sem reprezentálja ezt legjobban, mint hogy az elmúlt évben a legnépszerűbb, legtöbbet eladott buta telefon a Nokia 105 volt, mely már a 4. generációját éli meg a HMD Global (A Nokia márkanév jelenlegi tulajdonosa) színei alatt. Ez a telefon a cikk írásakor 4500 (!) forintból beszerezhető Domino kártyával együtt. Ha valakinek azonban tényleg csak hívásra kell, vagy nem ért az okostelefonokhoz, vagy nem szeretnénk hogy a gyerekünk folyton ezen lógjon, akkor kiváló választás.
KaiOS – Smart Feature phone
A következő kategória már eggyel okosabb kategória. A Firefox OS-ből leszármaztatott KaiOS rendszer azt a piaci rést próbálja meglovagolni, hogy még mindig nagyon sokan vesznek buta telefonokat, de már szeretnének olyan szolgáltatásokat elérni, mely egy okostelefonon elérhető (4G, Wifi, GPS), mindezt elfogadható áron.
A KaiOS telefonokon van alkalmazás bolt, HTML/JS alapokon lehet rá fejleszteni. A Google 2018-ban 22 millió dollárt fektetett a cégbe, így elérhető a YouTube, Google Maps, Google Assistant, de a Facebook vagy a Whatsapp is. Magyarországon is kaphatóak ilyen telefonok, például a Nokia 8110 4G banana phone, vagy a Nokia 8000 4G. A KaiOS közel 160 millió készüléket értékesített az elmúlt években, mellyel 8%-os piaci részesedése van, mellyel gyakorlatilag a világ 3. legnagyobb mobil operációs rendszere.
Facebook és Google Maps a KaiOS alapú Energizer E241s készüléken
A készüléket ki is próbáltam, meglepően jól használható, képes telefonkönyvet, emailt és naptárt szinkronizálni a Google-el, és a legtöbb weboldal is olvasható. Ez gyakorlatilag az a szint, mint az okostelefonok megjelenése előtti hagyományos készülékek csúcskategóriája volt 10 évvel ezelőtt. A napokban jelent meg egyébként a KaiOS 3.0 verziója, mely végre a rendszer alapját képező Firefox Gecko motort 48-astól 84-es verzióra frissíti, így hamarosan elérhetőek lesznek az új szabványok, a TLS 1.2, WebAssembly, vagy a PWA támogatás. Fejlesztői szempontból mindenképpen érdemes vele foglalkozni, mert kevesen fejlesztenek még rá, ugyanakkor gyors a tanulási görbe az egyszerű technológiák használata miatt.
Fejlesztés KaiOS eszközökre
Ha ki szeretnénk próbálni az alkalmazásfejlesztést KaiOS rendszerre, több lehetőségünk is van. A rendszer megkülönböztet ún. Hosted és packaged appokat. Előbbihez gyakorlatilag egy egyszerű weboldalt kell létrehoznunk, mely élvezhető egy 320×240 pixeles kijelzőn is, és egy webapp JSON file-t kell létrehozni. Ehhez mintakódot itt lehet találni: https://github.com/firegnu/kaios-hosted-sample
(hasonlít a későbbi PWA-khoz).
Packaged esetben pedig használhatunk Vanilla, React vagy Vue Javascript keretrendszert. Nem szabad elfelejteni, hogy a jelenleg leginkább elterjedt 2.5.x verzió még Gecko 48 alapokon működik, így sok ma ismert megoldás nem feltétlenül fog működni.
Ebben az esetben akár teljesen offline alkalmazásokat is készíthetünk, és maximálisan hozzáférhetünk a telefon erőforrásaihoz (pl. GPS). Mintakódot szintén közzétettek Githubon: https://github.com/kaiostech/sample-vanilla
Teszteléshez használhatjuk az emulatort, vagy ha van valódi eszközünk akkor arra kábellel is fel lehet tölteni, de van arra lehetőség hogy a KaiStore-ba feltöltsük az alkalmazást és még a jóváhagyási folyamat előtt a készülékünk IMEI számát megadva letölthessük, és tesztelhessük.
A fejlesztéshez használható API-k elérhetőek a hivatalos dokumentációban: https://developer.kaiostech.com/docs/api/web-apis. Ha valaki ért a HTML/CSS/JS technológiákhoz mindenképpen javaslom kipróbálni, mert a platformon még nagyon kevés alkalmazás van, így hamar el lehet érni nagy letöltéseket, és a KaiAds-nak köszönhetően az alkalmazásokban megjelenő reklámokból minimális bevételt is el lehet érni.
Android Go – ez már azért okos
És végül nem mehetünk el szó nélkül az Android egy speciális verziója mellet, melyet Android Go-nak hívnak. Ezt az Android verziót a Google a fejlődő országoknak szánta, olyan készülékeknek, melyek 1.5GB RAM-nál kevesebbel rendelkeznek. A Google az ilyen készülékekre leegyszerűsített felületet és a legnépszerűbb alkalmazásainak a Go vagy Lite verzióját biztosítja, melyek jóval kevesebb erőforrást igényelnek. Az Android Go első, 8-as verziója 2017-ben jelent meg, azóta kevesebb figyelem mellett, de folyamatosan fejlesztik. A Nokia 1 volt többek között az első telefon mely ezt a rendszert futtatta, 4.5” kijelzővel, 8GB tárhellyel és 1GB RAM-mal 2018.-ban. A rendszer egyébként a legtöbb teljes értékű alkalmazást is támogatja, azonban amikor kipróbáltam az kiderült hogy magát a teljes értékű Google alkalmazást nem lehet rá feltelepíteni, így például az Android Auto sem használható.
Ha fontos, hogy elfogadható áron vásároljunk készüléket, vagy arra szánjuk, hogy nem sajnáljuk, ha valami baja lesz (munkás telefon, gyerek számára) akkor tökéletes választás, és gyakorlatilag itt már teljes okostelefonos élményt kapunk. Az egyik ilyen ma kapható telefon az Alcatel 1, mely Domino csomagban 18.000 Ft-ért beszerezhető, azonban ha egy kicsit jobb élményt szeretnénk elérni, akkor az Alcatel 1B javasolt a több memória és autofókuszos kamera miatt, mely a cikk írásakor kb. 25.000 Ft-ért beszerezhető.
Akár második telefonnak, akár anyagi okok miatt döntünk a fenti készülékek vásárlása mellett azt fontos belátni, hogy 2021-ben még lehet vásárolni működőképes megoldásokat. A folyamatos online jelenlét, a közösségi média, szintén frusztráló lehet, ezért egyre többet találkozni a digitális detox kifejezéssel. A mozgalom lényege, hogy minimalizáljuk az online jelenlétet és az okostelefon használatot a mentális egészségünk érdekében. Véleményem szerint a megoldás az arany középút lehet, hiszen a teljes digitális detoxot a mai felnőtt lakosság egyre kevésbé teheti majd meg, ha egyre több alapvető szolgáltatás már csak okostelefon segítségével lesz elérhető. Persze semmi sem kötelező, csak egy idő után a saját életünket nehezítjük meg azzal, ha szembe megyünk a trendekkel és a digitalizációval.
